Éden Loki, azaz Titz Dániel úgy nyerte meg az Éden Hotel
harmadik évadát párjával, Barbarával közösen, hogy Péterrel kötött egy
véd- és dacszövetséget, és jó reality-szereplők, sőt nyertesek példáját
követve nagyon odafigyelt arra, hogy ne lépjen senkinek nagyon a lábára,
hiszen a végén a sorsáról azok döntöttek, akiket többek között ő is
segített eltávolítani a hotelből. Interjú az évad egyik győztesével.
Mi volt a legnehezebb ebben a 67 napban?
Arról volt szó az elején, hogy a családról tudni fogunk, ami nem azt
jelenti, hogy én elvártam volna hogy naponta beszélhessek anyukámmal,
hanem azt, hogy mondjuk kéthetente kapjak infót, hogy minden rendben
van. A felvételbe beleesett a karácsonyi időszak, amikorra Snezi már
kiesett, azaz távozott az egyik legnagyobb ellenfelem, és kicsit leült a
buli, én sem akartam már megölni senkit, és egyre többet gondoltam
haza, a 82 éves nagypapámra, akivel bármikor történhetett valami, az
egyedül élő anyámra, az excsajomra, és azon forgattam magam, hogy
kapok-e üzenetet tőlük. Az volt a legrosszabb, hogy nem tudtam semmit.
Az volt a mondás, hogy ha otthon baj van, akkor a szerkesztők szólnak.
Hálistennek nem szóltak, de ettől még ideges voltam. Korrektek voltak a
TV2-nél, csak amikor én aláírtam a szerződést, nem fogtam fel, mivel is
jár egy ilyen meló. Összesen, mindennel együtt 70 napot voltam kint -
nulla információval.
A többiek hogy viselték? Ki zuhant meg leginkább?
Mindenkinek kemény volt, volt aki jobban viselte, mások nem, de
például Bence a végén, amikor fel akarta adni a játékot, akkor a
családja miatt tette volna. Nem tudom, hogy a műsorban elhangzott-e, de a
kiutazás előtt született az unokahúga, és volt valami gond vele, semmi
súlyos, vagy ilyesmi, de Bence ezen sokat forgatta magát odabent.
Ez a feszültség mennyire befolyásolta a játékotokat?
Én egy hét napos őrület alatt kiadtam a szervezetemből, és
visszatértem a normális kerékvágásba, de abban az egy hétben
folyamatosan az lebegett a szemem előtt, hogy haza akarok menni, hogy
feladom. Az tartottam bennem a lelket, hogy pont a családom miatt kell
megnyernem. Szerencsére Peti eltaktikázta magát a végén, és összejött.
Ezek szerint ezt az évadot Petinek kellett volna nyernie?
Ha az első ötven napot nézem, és azt, ahogy akkor viselkedett, akkor
igen, simán nyernie kellett volna, de az utolsó húsz nap az más volt,
ott sokkal jobban oda kellet volna figyelnie. Én ebben az időszakban
minden egyes kiesőnél odafigyeltem, hogy jóban legyek velük, mert
sejtettem, hogy szimpátiaszavazás lesz, hiszen mi más lenne, nem kockán,
távköpésben, vagy szkanderversenyen dől el, melyik páros nyeri a
műsort. Az nyilvánvaló volt, hogy az első két évad játékosai nem fognak
visszajönni, hiszen akkor másik csatornán ment a műsor, szóval csak
szimpátiaszavazás dönthette el a végső sorrendet, amiben a kiesett
játékosok döntenek - egyértelmű volt, hogy jóban kell lenni velük.
Amikor megláttad a visszatérő négyest, mennyire érezted magad nyeregben?
Nóri szavazatában biztos voltam, mert ugyan ez a műsorból nem derült
ki, de mi minden nap órákon át beszélgettünk, én partnerként kezeltem,
és ugyan néha mondtam neki csúnya dolgokat, de esténként rendszeresen
ápoltam a lelkét. Amikor vízzel locsoltam vagy beszóltam neki, az nem
feltétlenül személyes dolog volt, hanem az hozta ki belőlem, hogy leült a
buli, és kellett valami történés. Kenyeret és cirkuszt a népnek, érted.
Jó, az is benne volt, hogy Nóri egy intelligens, szenvedélyes lány, aki
viszont úgy viselkedett a műsorban, mint egy darab fa. Nem beszélgetett
senkivel, ha becsatlakozott egy társalgásba, akkor sem szólalt meg,
csak ott ült és meredt ránk - ebből az apátiából akartam kibillenteni.
Nóri volt az emlékezetes erőszakbotrány szenvedő alanya. Ez ott a helyszínen hogy jött le?
Erről nem nyilatkoznék, ha lehet.
Egy dolog nem volt világos, lehet, hogy a vágás miatt, nem
tudom, de nézőként fogalmam sem volt, miért rühelltétek Snezit annyira.
Vele az volt a gáz, hogy amikor bejött, és egy csókkal védettséget
szerzett, egyszerűen elszaladt vele a ló. Nagy lett a szája, úgy
járt-kelt a villában, mint egy díva, mindenkit kiosztott, mindenkinek
megmondta, mit csináljon, amitől a lányok betojtak, a fiúk meg
féltették a párjukat. Amikor a védettség már nem volt érvényben, én
leültem vele, hogy helló, Snezi, ideje lenne kommunikálni, hiszen együtt
élünk. Nem az érdekelt, mi történt vele kiskorában, és most milyen a
viszonya az anyjával, csak tudni akartam róla valamit, bármit. Hogy
ízlett-e neki a vacsora, ilyesmi. Ő viszont egyáltalán nem volt hajlandó
kommunikálni velem. Hisztis volt, nyávogott a kaja miatt, két pohár
bortól berúgott és hülyeségeket beszélt, szóval az agyára ment
mindenkinek.
A cigivel mi volt a helyzet? Páran kiborultak egy-egy szálon.
Egy napra öt dobozt kaptunk, ezt kellett elosztani, úgy nyolc szál
körül jutott egy-egy dohányzónak a többit elosztogattuk a nemdohányzók
között. Ha elfogyott, és kértünk, kaptunk. A nemdohányzók a saját
adagjukat elosztogatták a többieknek jófejségből.
Mint a sitten.
Ja, valuta volt ez is, legalábbis nekem, mert nem dohányoztam annyit,
mint a többiek, négy szál körül szívtam, a többit elraktam, és
becseréltem kajára.
Kajára? Nem kaptatok enni?
Dehogynem, de amikor egy kicsivel több húst vagy zöldséget akartam
enni, akkor jó jött. Konkrét tervvel mentem be a hotelbe, direkt
meghíztam, megnövesztettem a szakállamat és a hajamat, a legszakadtabb
ruháimat vettem fel, szóval trógerül néztem ki. A rizs és a krumpli
helyett viszont zöldséget ettem, sok hússal, minden nap edzettem, és
bebizonyítottam, hogy az ember tud alakítani saját magán ésszel, Norbi
Update vagy szteroidok nélkül is. Azt akartam bebizonyítani, hogy bemegy
egy szakállas, tetovált vadbarom, aki az eszét is használja néha, és
kiderül róla, hogy nem is akkora tróger, mint gondolták első ránézésre.
És ez bejött?
Szerintem be, bár voltak olyan megnyilvánulásaim, amik ezt cáfolták.
Például? Mi az, amire nem vagy büszke?
A sörbeköpésre, mert az gusztustalan dolog volt, bár ha csak a
taktikai oldalát nézzük, sikeres volt és bevált, mert Bence kiborult, és
bebizonyosodott róla, hogy nem nagyon tudja kezelni az indulatait. Ha
megütött volna, kizárják, és az egyik legnagyobb vetélytársam kiesett
volna a játékból.
Kizárás volt ugye, Beusnak kellett három kisebb pofon miatt távoznia.
Csalóka a felvétel mert abban a három ütésben azért volt erő. Beus, a
látszat ellenére rettentő erős csaj volt, amikor Ádám azt kiabálta,
hogy mások összeestek volna a pofonoktól, ő viszont bírja az ilyesmit,
csak azt nem tette hozzá, hogy ő is megszédült, és kis híján elesett
tőlük. Amikor Beussal birkóztunk, mert volt valami feladat, amiben a
párom volt, testközelből tapasztaltam meg, hogy tényleg erős a csaj.
Mennyire voltatok tisztában azzal, hogy mi vár rátok? Hogy mit lehet és mit nem?
Én eléggé, mert anyukám azt mondta, nézzem meg az első két évadot,
hogy felkészülhessek a dolgora. Úgy sejtem, hogy Peti is megnézte őket,
de a többiek nemigen, legalábbis elég sokszor rácsodálkoztak egy-egy
dologra, ami pedig nekem kézenfekvő volt. Igazság szerint nem is nagyon
érdekeltek, nekem Peti volt a bizalmasom, vele kötöttem
“játékbarátságot”, ami elvitt a végéig.
Játékbarátság?
Hát, nagyon különbözőek vagyunk, Peti DJ-vonalon mozog, és a
rakenrollban, nem sok a kapcsolódási pont. Ő Playboy-nyuszikkal táncol,
én tetovált punkcsajokkal. Januárban jöttünk haza, azóta kétszer vagy
háromszor találkoztunk, de nincs is ezzel semmi gond. Ez elsősorban
játékkapcsolat volt.
Van, akivel tartod a kapcsolatot?
Gergővel, az úszómesterrel napi kapcsolatban vagyok, és Barbarával a párommal is sokat beszélgetünk, találkozunk.
Tudom, hogy sokan megkérdezték már, de a döntőben meg sem fordult a fejedben, hogy egyedül vidd el a húszmilliót?
Egy utolsó csibészség ott motoszkált bennem, hogy húsznál elhajítom a
gömböt (a játék döntőjébe jutott pár tagjai egy-egy ún. hűséggömböt
tartottak a kezükben, közben a műsorvezető Berki Krisztián kétmillió
forintonként emelte a nyereményösszeget egészen húszmillióig - ha valaki
a vége előtt elejti a gömböt, egyedül viszi az addig asztalra lerakott
nyereményt), csak hogy láthassam a többiek döbbent arcát, aztán meg
röhögtem volna, és megfelezem a lóvét Barbarával, de nem vállaltam be.
Pedig jó kis tévés pillanat lett volna.
Az lehet, de Barbara infarktust kapott volna.
Ennyire biztos voltál abban, hogy Barbi nem ver át?
Ennyire. Ez sem volt benne a műsorban nagyon markánsan, de mi
Barbival nagyon sokat beszélgettünk esténként, mert nagyon érdekelt,
mint ember. Egy 22-23 éves csajról beszélünk, akit el akartak adni Olaszországba vagy hova, aki nagyon sok kemény
dolgon ment át életében, és mégis normális tudott maradni, és
intelligensen látja a világot. Neki az volt a célja, hogy a nyereményből
a barátjával közösen új életet kezdjenek.
Az meg sem fordult a fejedben, hogy kétmilliónál eldobod, a
maradék 18 milliót Petinek adod, akivel utána risztelsz? (A szabályok
értelmében az a játékos, aki elhajítja a hűséggömböt, dönthet az összeg
sorsáról.)
Nekem nem, de Petinek igen, bár ezt csak utólag mondta, amikor
beszélgettünk a döntőről. Ő ezt Mariannával játszotta volna el, mert az
nem volt kérdés, hogy eldobta volna a gömböt, ahogy a párja, Laura is.
Csak azt nem lehetett volna tudni, ki hajít először, bár Laura mintha 14
milliót emlegetett volna, Peti meg 16-ot. Engem ez nem érdekelt, én
Barbiban gondolkodtam végig. Látszik, hogy Peti sokkal dörzsöltebb, mint
én.
Barbi titkolta a múltját odabent?
Nem, de nem is tudta volna, mert amikor bejött, Patrikkal egymásra
néztünk, és máris tudtuk, hogy láttuk már felnőtt filmekben. De nagyon
korrekt volt, és mindenki előtt elmesélte a dolgot. A többi lányról is
kiderülgettek dolgok, amiket most nem akarok kommentálni, de Barbara egy
percig nem tagadta a múltját.
A műsort követted a tévében?
Persze, anyukámmal közösen néztem az adásokat, aztán az Éden Éjjelt már egyedül. Utána elolvastam a hogyvoltokat is róla, és remekül szórakoztam.
Nézzünk pár kulisszatitkot: milyen hosszú volt egy-egy
Pandora-ceremónia? (A játékosok névtelenül tehettek fel kérdéseket
egymásnak, amiket a többiek előtt olvastak fel és válaszoltak meg.)
Mindennel együtt két óra. Ebben benne volt a beállás, a próba,
mármint az, hogy milyen sorrendben jövünk be, ki hol ül, és így tovább.
Rettentően élveztem ezeket a ceremóniákat, mert ugyan kaptam kínos
kérdéseket, de általában jól jöttem ki belőlük - igaz, a tévében ez nem
mindig látszott, mert a vágással mást érzékeltettek. Volt olyan eset,
amikor óriási veszekedés volt köztem és Peti között, de a tévében úgy
látszott, hogy Peti kiosztott én meg becsicskultam.
Sok instrukciót kaptatok?
Akadt, de csak olyasmi, hogy kinek hogy kell ülnie, hogy húzzuk ki
magunkat, hogy a lányok ne igazgassák a hajukat, hogy vágjunk komoly
arcot, mert kell vágóképnek ilyesmik. Kellett is, egyébként, mert volt
olyan játékostársam, akit most nem nevezek meg, akinek fogalma nem volt,
mit kellene csinálnia a ceremónián. Az emberi butaság olyan szintjével
találkoztam néha, amiről nem is hittem volna, hogy létezik.
Ezt hogy lehet lekezelni?
Az emberi ostobaságot? Szerencsére dolgoztam egy biztonsági cégnél,
ahol úgy öt éven keresztül harcoltam a butasággal, az jó tréning volt,
megtanultam kezelni az ilyen embereket.
A nyereménnyel mi lesz?
A java részét anyukám kapja, a többiből megyek egyetemre.
Pszichológiát akarok hallgatni, a műsor jó alapot szolgáltatott hozzá.
Érdekel a médiatudomány is, mert nagyon izgat a háttérmunka - amikor a
hotelben híradót kellett forgatnunk, és én voltam a szerkesztő, azt
nagyon élveztem.
Ha hívnának összeköltözős realitybe, legyen az Big Brother mondjuk, mennél?
Egy újabb Éden hotelhez most aláírnék, és azt hisze, egy másik típusú
műsorhoz is, bár azokban hülyét kellene csinálnom magamból, hogy a
közönségnek bejöjjek, és ez elég nehéz lenne.
Mennyire adtad saját magad az Éden hotelben?
Hát, a sörbeköpés semmiképpen nem. A trógerságokat leszámítva
egyébként magamat adtam, de például a magánéletben nem szoktam egy nővel
olyan dolgok miatt üvöltözni, amihez semmi közöm. Itt most arra az
estére céloztam, amikor Snezi fejét üvöltöttem le, mert Milánnak beszólt
valamit - ezt sem csupa szívjóságból tettem, hanem egy lehetőséget
láttam benne, mert Snezi eleve benne volt a többiek begyében is. A
végjátékban viszont nagyon ügyeltem arra, hogy senkit ne bántsak meg, és
ez volt az, amit Peti elrontott: ha 50 napig tróger vagy, de az utolsó
húszban jó fej, a végén nem a trógerságra emlékeznek. Petinek elfogyott a
türelme a végére, és nem tudta azt az apáskodó figurát hozni, akit
mindenki tisztelt és elismert, és ez okozta a vesztét. Pedig előtte nagy
király volt, Adrinak azt is meg tudta magyarázni, hogy Patrik kiejtése
az ő érdekében történt, ami azért nem volt semmi.
Mi volt az, amit szerinted feleslegesen vágtak ki a műsorokból?
A délutáni programok, amiket vagy a szerkesztők szerveztek nekünk,
vagy mi találtuk ki őket. Jó, értem, hogy egy 45 perces adásból
óhatatlanul kikerülnek dolgok, de ezekből legalább az Éden Éjjelben
lehetett volna mutatni pár dolgot, mert viccesek voltak. Volt egy Ki Mit
Tud például, amin Patrikkal parodizáltuk a többieket, de nagyon
keményen, az roppant szórakoztató volt, és senki nem sértődött meg
rajta. Vagy amikor kutyaúszásban kellett hajtani a gumimatracot, amikor
ugrókötelezni tanultunk, hasonlók. Tudom, hogy ebből kerültek be
jelenetek, de nem a legviccesebbek.